HAKSER 2005

A HATÓSÁGI KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZŐ RENDSZER

(HAKSER)

2005. évi jelentése

Szerkesztette: Kerekes Andor (OKK-OSSKI)

Készítették: Bujtás Tibor (PA Zrt), Germán Endre (PA Zrt), Glavatszkih Nándor (OKK-OSSKI), Guczi Judit (OKK-OSSKI), Hetényiné Pap Viktória (Bács-Kiskun M. ÁÉEÁ), Horváth Nikoletta (ÁNTSZ Tolna M. Int.), Kelemen Mária (ÁNTSZ Tolna M. Int.), Kerekes Andor (OKK-OSSKI), Nagy Zoltán (PA Zrt), Rozmanitz Péter (ADV KVF), Tarján Sándor (OÉVI), Vancsura Péter (ADV KVF), Vilimi József (Tolna M. ÁÉEÁ)
 
 

OKK-OSSKI, Budapest, 2006. július

a teljes jelentés Word 7.0 formátumban letölthető

 

Összefoglaló

A paksi atomerőmű térségében az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium intézményei az atomerőmű üzemi környezeti ellenőrző rendszerével együttműködve végzik a környezet sugárvédelmi ellenőrzését az Országos Atomenergia Bizottság 1981. évi határozata alapján.

A hatósági laboratóriumok kibocsátási és környezeti mérési eredményei, valamint a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság (PA Rt.) néhány fontos üzemi, meteorológiai és környezeti kibocsátásra vonatkozó adata rendszeresen, off-line formában kerül számítógépes tárolásra, majd feldolgozásra. Az adatfeldolgozás az OKK Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben (OKK-OSSKI) kialakított HAKSER Adatgyűjtő, Feldolgozó és Értékelő Központban történik.

2005-ben a mérési eredmények száma a korábbi évekénél – elsősorban az összes-béta mérések számának csökkenése miatt – a korábbi évekénél valamelyest kisebb, 6384 volt.

Az atomerőmű a Duna jobb partján, attól kb. 2 km távolságban helyezkedik el. A hűtésre használt dunavíz a hidegvíz csatornán (V1 mintavételi pont) kerül az atomerőműbe (vízforgalom: kb. 4∙10 ⁵ m ³ /óra). A felhasznált hűtő- és más ipari víz a melegvíz csatornán (V2 mintavételi pont), míg a kutakból táplált vízellátásból származó kommunális (WC, mosoda, laboratórium stb.) szennyvíz (napi 1500 m ³ , V3 mintavételi pont) tisztítás után kerül a melegvíz csatorna torkolatába, s onnan a Dunába.

A légnemű radioaktív anyagok kibocsátása 2 db 100 m magas kéményen történik, ezek légforgalma egyenként 500-600 ezer m ³ /óra.

2004-ben megtörtént a kibocsátáskorlátozás és ellenőrzés új rendszerének bevezetése az atomerőműben, eszerint a kibocsátási adatokat a dózismegszorításból (90 m Sv) származtatott nuklid- és kibocsátási útvonal specifikus határértékekkel kell összevetni. Az így kapott arányszámok összege adja az ún. kibocsátási határérték kritériumot, amelynek 1-nél kisebbnek kell lennie.

A Paksi Atomerőmű légnemű radioaktív kibocsátásában számottevő – 0,5 %-nál nagyobb - súllyal szereplő radionuklidok 2005-ben:

Radionuklid

14 C (CO 2 )

41 Ar

88 Kr

137 Cs

131 I (elemi)

87 Kr

60 Co

106 Ru

144 Ce

3 H (HTO)

135 Xe

Határérték kritérium

Kibocsátás

35 GBq

5,2 TBq

0,77 TBq

2,1 MBq

29 MBq

0,40 TBq

12 MBq

2,5 MBq

5,3 MBq

1,8 TBq

0,69 TBq

0,00051

A folyékony radioaktív kibocsátás ellenőrzése a gyűjtőtartályokból, valamint a vízvételi (V1) és vízelvezető (V2, V3) csatornákból vett minták vizsgálatára terjedt ki.

A vízzel kibocsátott aktivitás meghatározása megbízhatóan az ellenőrző tartályokból leeresztett vizek mérésével történik. A 2005. évi, vízzel kibocsátott aktivitásokban számottevő – 1 %-nál nagyobb súllyal szereplő – radionuklidok:

A kibocsátásokra vonatkozó hatósági korlátkihasználás látható az alábbi táblázatban:

A 2005. évi villamosenergia termelésre (1 GW . év egységre) normált radioaktív kibocsátásokat nemzetközi összehasonlításban mutatja be az alábbi táblázat:
 

Kibocsátás	Mennyiség	Hatóságilag elfogadott	UNSCEAR (1995-1997)
légköri	nemesgáz összesen [TBq]	9,4	13
	aeroszol összesen [GBq]	0,73	0,13
	3 H (HT + HTO) [TBq]	1,3	2,4
	14 C (CO 2 +szerves) [TBq]	0,41	0,22
	jódok ( 131 I egyenérték) [GBq]	0,18	0,17
folyékony	korróziós és hasadványtermékek összesen [GBq]	1,0	8,1
	3 H [TBq]	12	19

Látható, hogy a paksi erőműnél a folyékony kibocsátásoknál és a légnemű kibocsátások legtöbb komponensénél az adatok a világátlagok alattiak voltak 2005-ben.

A normál időszaki környezeti ellenőrzések során – a korábbi évektől eltérően - a levegőben sem sikerült atomerőműi eredetű szennyeződést kimutatni.

A környezeti minták többségénél - a talaj, szedimentum minták kivételével - a csernobili eredetű szennyeződés gyakorlatilag már nem volt mérhető. (A felszíni vizek üledék mintáiban, ill. a talajban a csernobili eredetű ¹³⁷ Cs-koncentrációja az alapszintet még valamelyest meghaladja.)

A Duna rendszeres monitorozása az erőmű előtt Paksnál és Dunaföldvárnál, utána pedig Gerjennél, Kalocsánál, Bajánál és Mohácsnál történik. Itt paksi eredetű radionuklid nem volt kimutatható.

A környezeti dózisteljesítmény 20-30 %-os földrajzi, évszakos stb. ingadozása mellett az erőműből származó kis sugárterhelés méréssel nem mutatható ki.

A folyékony és légköri kibocsátásból becsült évi effektív dózis összege az erőmű közelében (3 km) 73 nSv volt , miközben a természetes háttér éves hazai értéke 3 mSv felett van és az erőműre vonatkozó hatósági dózismegszorítás 90 m Sv. A vízi kibocsátásból származó sugárterhelés (23 nSv) aránya a teljes dózisnak mintegy harmada.

Az erőmű 30 km sugarú térségében kereken 210 ezer ember él. Az erőmű légnemű és folyékony kibocsátásaiból származó, az átlagos egyéni dózisértékek alapján számított kollektív dózis 2005-ben 0,6 személy ∙ mSv volt.

 

 

 

 

HAKSER 2005

JOINT ENVIRONMENTAL RADIATION MONITORING SYSTEM AROUND THE NUCLEAR POWER PLANT PAKS (HAKSER)

Annual review of 2005

Edited by: Kerekes, Andor (OKK-OSSKI)

Authors: Bujtás, Tibor (PA Zrt), Germán, Endre (PA Zrt), Glavatszkih, Nándor (OKK-OSSKI), Guczi, Judit (OKK-OSSKI), Hetényiné Pap, Viktória (Bács-Kiskun M. ÁÉEÁ), Horváth, Nikoletta (ÁNTSZ Tolna M. Int.), Kelemen, Mária (ÁNTSZ Tolna M. Int.), Kerekes, Andor (OKK-OSSKI), Nagy, Zoltán (PA Zrt), Rozmanitz, Péter (ADV KVF), Tarján, Sándor (OÉVI), Vancsura, Péter (ADV KVF), Vilimi, József (Tolna M. ÁÉEÁ) 

OKK-OSSKI, Budapest, July 2006

The whole report can be downloaded in Word 7.0 format

 

Summary

In the region of the NPP at Paks (PAE) the institutions of the Ministry of Health (OKK-OSSKI and ÁNTSZ Tolna M. Int.), the Ministry of Agriculture and Regional Development (OÉVI, Bács-Kiskun M. ÁÉEÁ and Tolna M. ÁÉEÁ) and Ministry of Environment (ADV KVF) in collaboration with the radiation monitoring service of the Plant monitor the environment on the basis of decision of the Hungarian Atomic Energy Commission dated 1981.

The survey data of the authority laboratories and some important operational, meteorological and environmental emission data of the NPP are stored and evaluated by the Computer Centre in the National Research Institute for Radiobiology and Radiohygiene (OKK-OSSKI).

As the result of decreasing number of   gross-beta measurements the total number of measuring results (6384) was somewhat lower than in the previous years.

The plant is placed near the Danube 100 km south from Budapest. The water inflow and the main outflow are about 0.4 million m ³ /h, the wastewater outflow is 1500 m ³ /d. The airborne radioactivity is released by two stacks with air through put of 0.5-0.6 million m ³ /h each.

The new system of release limits was introduced in 2004 at the Paks NPP. The new release limits are derived from the dose constraint of 90 m Sv for each radionuclide, physical/chemical form and   release pathway. The compliance with the release limitation is ensured by the release limit criterion, i.e. the sum of the ratios of the individual releases and limits for radionuclides.

The significant components of the airborne release of the Paks NPP in 2005 were the following:

Radionuclide

14 C (CO 2 )

41 Ar

88 Kr

137 Cs

131 I (elementary)

87 Kr

60 Co

106 Ru

144 Ce

3 H (HTO)

135 Xe

Limit criterion

Release

35 GBq

5.2 TBq

0.77 TBq

2.1 MBq

29 MBq

0.40 TBq

12 MBq

2.5 MBq

5.3 MBq

1.8 TBq

0.69 TBq

0.00051

 

The monitoring of liquid effluents included the measurement of water samples from the inflow and outflow water channels and control tanks of the NPP. Radioactivity of the waste water can be reliably controlled and the liquid releases determined by the regular analysis of water of control tanks before release.

The main components of the liquid release in 2005 were as it follows:

The limit criteria concerning the releases are summarised in the following table:

The radioactive releases normalised to 1 GW.year annual electrical production can be seen in the following table in comparison with international data from the UNSCEAR Report (2000):

Release	Quantity	Paks NPP	UNSCEAR (1995-1997)
Airborne	noble gases, total activity [TBq]	9.4	13
	aerosols, total activity [GBq]	0.73	0.13
	3 H (HT + HTO) [TBq]	1.3	2.4
	14 C (CO 2 +organic) [TBq]	0.41	0.22
	iodine ( 131 I equivalent) [GBq]	0.18	0.17
Liquid	corrosion and fission products, total activity [GBq]	1.0	8.1
	3 H [TBq]	12	19

The normalised liquid releases and most components of the airborne release from the Paks NPP were below the world averages in 2005.

No radionuclide of NPP origin was detected in the air environment. Water samples in the environment did also not reveal radioactive pollution by the nuclear plant in Danube.

The radioactive pollution attributable to the Chernobyl accident could not be detected in most of the samples except of soil and sediment. (In the sediment of surface waters and soil the ¹³⁷ Cs concentration of Chernobyl origin still exceeded the former background level.)

As the geographical and seasonal variation in dose rate is 20-30 %, enhancing effect of the NPP could not been observed in the environment.

The estimated annual effective dose 3 km far from the Plant due to the airborne and aquatic releases was 73 nSv in 2005. However, the natural background value is somewhat above 3 mSv and the dose constraint set by the competent authority is 90 m Sv. The dose contribution from the aquatic releases (23 nSv) of mainly tritium origin was about 30 percent of the total dose.

The inhabitants living in the 30 km environment of the NPP are about 210 thousands. The estimated collective dose was 0.6 man ∙ mSv in 2005.